Klinikai vs. Genetikai szűrés

Írta: Tátrai Kitti, molekuláris biológus ELTE TTK
Lektorálta: Szeifert Bea, molekuláris biológus ELKH BTK

Mielőtt a konkrét betegségekre és szűrésekre kitérnénk, nagyon fontos megérteni a két fő szűrési típus közötti különbséget, ezek a klinikai szűrés és a genetikai szűrés.

Genetikai szűrés: biológusok végzik laboratóriumban és a kutya örökítő anyagában, DNS-ében lévő információkat vizsgálják. Mint ahogyan azt már említettük, minden információ 2 példányban van jelen, egy, amit az anyától örökölt, egy, amit az apától. Ennek a két allélnak az együttese a kutya GENOtípusa adott tulajdonságra. A genotípus predesztinálja az egyedet az adott tulajdonság valamilyen kifejeződésére. Ezt a kifejeződést hívjuk a kutya FENOtípusának. Bizonyos, bonyolultabb esetekben egy adott genotípusnak nem 100%-osan következménye egy bizonyos fenotípus megjelenése (penetrancia, expresszivitás), míg más esetekben ugyanazt a fenotípust több genotípus is okozhatja. Ezekről a konkrét esetekben, betegség típusokban szó lesz.

Klinikai szűrés: állatorvos végzi és a kutya által mutatott tünet együttest vizsgálja, vagyis a fenotípust. Amennyiben egy kutya klinikailag mentes egy betegségre, az azt jelenti, hogy nem mutatja a betegség jeleit, a kutya egészséges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is hordozza a betegség valamely genetikai faktorát!

Nagyon fontos tehát tudnunk, hogy egy adott szűrés klinikai vagy genetikai, és megérteni, hogy annak eredménye mit is jelent pontosan, milyen potenciális következményei lehetnek!